A primer pyodermára példa kutyák juvenilis pyodermája. A folliculusok illetve a faggyúmirigyek fertőződnek meg – ez jellemzően a fiatal, fél-egy éves kor közötti kutyák betegsége. A fertőzött területen először apró vesiculák jelennek meg jellemzően a hasi területen, és a pofatájékon, amelyekből később gennyes hólyagocskák, impetigók alakulnak ki. Ezek könnyen felrepednek, pörkösödnek. A folyamat körkörösen terjed. A fertőzés hátterében leggyakrabban a Staphylococcus pseudointermedius áll..
A kutyák akut fertőzéses dermatitise: kóroktan, tünetek, kezelés
A dermatitis a kutyák körében gyakoribb, mint egyéb állatfajokban – ennek hátterében feltételezések szerint az áll, hogy a kutyákban az epidermis réteg viszonylag vékony összehasonlítva egyéb állatfajokkal. Elizabeth Lund adatai szerint a rendelőbe behozott kutyák 20 százalékában jelen volt valamilyen bőrgyulladás, felszíni pyodermát az esetek 5 százalékában diagnosztizáltak.
A pyoderma lehet primer illetve secunder – az utóbbi esetben a kórokozók elszaporodását valamilyen hajlamosító tényező teszi lehetővé.
A primer pyodermára példa kutyák juvenilis pyodermája. A folliculusok illetve a faggyúmirigyek fertőződnek meg – ez jellemzően a fiatal, fél-egy éves kor közötti kutyák betegsége. A fertőzött területen először apró vesiculák jelennek meg jellemzően a hasi területen, és a pofatájékon, amelyekből később gennyes hólyagocskák, impetigók alakulnak ki. Ezek könnyen felrepednek, pörkösödnek. A folyamat körkörösen terjed. A fertőzés hátterében leggyakrabban a Staphylococcus pseudointermedius áll, gyakran kevert fertőzésként Malassezia pachydermatis-szel. A mély pyodermás esetekben jelen lehet a Pseudomonas aeruginosa is.
A másodlagosan kialakuló pyodermák adják a klinikai esetek 95 százalékát. Az előbb említett kórokozók fakultatív pathogének, amelyek jelen vannak az állat testfelületén, elszaporodásukhoz azonban szükség van a felhámréteg elváltozására, fellazulására, vagy egyéb károsodására, sérülésére. Kutyákban sokféle kóroki tényező okozhat bőrgyulladást: rovarcsípés, bolhaekcéma, különböző allergének (pollen, táplálék, vegyi anyagok), a végbél körüli mirigy gyulladása, endokrin betegségek tápanyagellátási zavarok, stb. Az alapbetegséget nem mindig sikerül megtalálni, ebben az esetben idiopátiás pyodermáról beszélünk.
A kiváltó októl függetlenül az állat az érzékeny területet vakarja, nyalogatja – ennek hatására a szőr megritkul, a bőr kipirul, nedvezik. Ezek ideális körülmények a fent említett baktériumok elszaporodásához, a terület másodlagosan fertőződik, gennyesedési folyamat indul meg. Kialakulhat a fertőzés akkor is, ha a kutya az ujjak közé szúródott toklász miatt, vagy egyszerűen csak unalmában nyalogatja a lábvégét, folyamatosan nedvesen tartva az érintett területet.
A baktériumok mellett a gombás felülfertőzés is gyakori, általában az állat szájában, bőrén élő Malassezia pachydermatis élesztőgomba mutatható ki kórokozóként, különösen az atópiás dermatitis talaján kialakult fertőzésekben . A gyenge immunstátusz és a magas páratartalom is hajlamosít a fertőzésre.
Az állat által vakart, nyalogatott területek infekciója mellett nem ritka a külső hallójárat fertőzése, de leírták a hüvely és a bűzmirigy fertőzését is. A fertőzött területet sárgásbarna, kenőcsös váladék borítja, kellemetlen szagú. A gombás fertőzés erősíti a gyulladásos tüneteket, emiatt az állat még intenzívebben vakarja, nyalogatja a gyulladt területet, ezzel tovább súlyosbítva az állapotot. A Malassezia valószínűleg szimbionta kapcsolatban él a Staphylococcusokkal, ezért gyakori a kevert fertőzés, a gombás fertőzés mellett kialakulhat pyoderma is.
Diagnózis.
A tünetek alapján általában felállítható a pyoderma diagnózisa, de a kezeléshez minden esetben szükséges a bőrkaparék laboratóriumi vizsgálata és a tenyésztés, mert a Staphylococcusok és a Pseudomonasok között nagyon sok a rezisztens törzs.
Gyógykezelés. A fertőzéses hátterű dermatitisek mögött 95%-ban valamilyen hajlamosító tényező áll, ezért a kórokozók elpusztítása önmagában nem oldja meg a kérdést – a kezelést követően a kórkép recidiválni fog. A lokális kezelés megkezdésével párhuzamosan az alapbetegséget is kezelni kell. Allergia esetén szisztémásan alkalmazott szteroidokkal csökkenthetők az akut tünetek, és ha lehetséges, meg kell akadályozni az allergén expozíciót.
A lokális kezelés elengedhetetlen. Első lépéseként valamilyen fertőtlenítőszerrel (klórhexidin, povidon-jód) le kell tisztítani a felületet, majd szteroid és antibiotikum kezelést kell alkalmazni naponta kétszer, kiegészítve valamilyen gombaellenes készítménnyel – Malassezia fertőzésekben legjobban az imidazol származékok (ketokonazol, itrakonazol, mikonazol) váltak be .
Az antibiotikum kiválasztásakor figyelembe kell venni, hogy a szernek egyszerre kell hatnia a Staphylococcusra és Pseudomonasra, ugyanakkor egyre több a rezisztens törzs a béta-laktám antibiotikumokkal, gentamicinnel és clindamicinnel szemben is . Megfelelő választásnak a fluorokinolonok, kiemelten a marbofloxacin és a pradofloxacin tűnik: alacsonyak a MIC értékeik a kórokozókkal szemben és jól penetrálnak a szövetekbe.
A lokális kezelést gyakran szisztémás antibiotikus és szteroid kezeléssel egészítik ki – mély pyoderma és bőrredő gennyesedés esetén enélkül nem érhető el a kívánt hatás. A választandó szereknél a lokális kezelésnél leírt elveket vegyük alapul. A hatóanyagnak a bőrben el kell érnie a terápiás koncentrációt, ezért szisztémás kezeléskor is a fluorokinolonok az elsőként választandó szerek.
A terápiát 14-28 napig kell folytatni.
Felhasznált irodalom:
1. http://www.banfield.com/getmedia/34ffd1bf-65e2-4d73-9d81-493231df3d91/4_2-The-epidemiology-of-atopic-dermatitis
2. http://www.duobakt.hu/sites/default/files/eloadasanyagok/Pyoderma_mintavetel_ab_alk_kisallatgy_szakao_Lajos%
20Zoltan.pdf
3. Yurayart at al, 3. Med Mycol. 2013 Oct;51(7):721-30.
4. Bloom, 4. Vet J. 2014 Feb;199(2):217-22.
5. Cafarchia C at al, Vet Microbiol. 2012 Mar 23;155(2-4):395-8
A primer pyodermára példa kutyák juvenilis pyodermája. A folliculusok illetve a faggyúmirigyek fertőződnek meg – ez jellemzően a fiatal, fél-egy éves kor közötti kutyák betegsége. A fertőzött területen először apró vesiculák jelennek meg jellemzően a hasi területen, és a pofatájékon, amelyekből később gennyes hólyagocskák, impetigók alakulnak ki. Ezek könnyen felrepednek, pörkösödnek. A folyamat körkörösen terjed. A fertőzés hátterében leggyakrabban a Staphylococcus pseudointermedius áll, gyakran kevert fertőzésként Malassezia pachydermatis-szel. A mély pyodermás esetekben jelen lehet a Pseudomonas aeruginosa is.
A másodlagosan kialakuló pyodermák adják a klinikai esetek 95 százalékát. Az előbb említett kórokozók fakultatív pathogének, amelyek jelen vannak az állat testfelületén, elszaporodásukhoz azonban szükség van a felhámréteg elváltozására, fellazulására, vagy egyéb károsodására, sérülésére. Kutyákban sokféle kóroki tényező okozhat bőrgyulladást: rovarcsípés, bolhaekcéma, különböző allergének (pollen, táplálék, vegyi anyagok), a végbél körüli mirigy gyulladása, endokrin betegségek tápanyagellátási zavarok, stb. Az alapbetegséget nem mindig sikerül megtalálni, ebben az esetben idiopátiás pyodermáról beszélünk.
A kiváltó októl függetlenül az állat az érzékeny területet vakarja, nyalogatja – ennek hatására a szőr megritkul, a bőr kipirul, nedvezik. Ezek ideális körülmények a fent említett baktériumok elszaporodásához, a terület másodlagosan fertőződik, gennyesedési folyamat indul meg. Kialakulhat a fertőzés akkor is, ha a kutya az ujjak közé szúródott toklász miatt, vagy egyszerűen csak unalmában nyalogatja a lábvégét, folyamatosan nedvesen tartva az érintett területet.
A baktériumok mellett a gombás felülfertőzés is gyakori, általában az állat szájában, bőrén élő Malassezia pachydermatis élesztőgomba mutatható ki kórokozóként, különösen az atópiás dermatitis talaján kialakult fertőzésekben . A gyenge immunstátusz és a magas páratartalom is hajlamosít a fertőzésre.
Az állat által vakart, nyalogatott területek infekciója mellett nem ritka a külső hallójárat fertőzése, de leírták a hüvely és a bűzmirigy fertőzését is. A fertőzött területet sárgásbarna, kenőcsös váladék borítja, kellemetlen szagú. A gombás fertőzés erősíti a gyulladásos tüneteket, emiatt az állat még intenzívebben vakarja, nyalogatja a gyulladt területet, ezzel tovább súlyosbítva az állapotot. A Malassezia valószínűleg szimbionta kapcsolatban él a Staphylococcusokkal, ezért gyakori a kevert fertőzés, a gombás fertőzés mellett kialakulhat pyoderma is.
Diagnózis. A tünetek alapján általában felállítható a pyoderma diagnózisa, de a kezeléshez minden esetben szükséges a bőrkaparék laboratóriumi vizsgálata és a tenyésztés, mert a Staphylococcusok és a Pseudomonasok között nagyon sok a rezisztens törzs.
Gyógykezelés. A fertőzéses hátterű dermatitisek mögött 95%-ban valamilyen hajlamosító tényező áll, ezért a kórokozók elpusztítása önmagában nem oldja meg a kérdést – a kezelést követően a kórkép recidiválni fog. A lokális kezelés megkezdésével párhuzamosan az alapbetegséget is kezelni kell. Allergia esetén szisztémásan alkalmazott szteroidokkal csökkenthetők az akut tünetek, és ha lehetséges, meg kell akadályozni az allergén expozíciót.
A lokális kezelés elengedhetetlen. Első lépéseként valamilyen fertőtlenítőszerrel (klórhexidin, povidon-jód) le kell tisztítani a felületet, majd szteroid és antibiotikum kezelést kell alkalmazni naponta kétszer, kiegészítve valamilyen gombaellenes készítménnyel – Malassezia fertőzésekben legjobban az imidazol származékok (ketokonazol, itrakonazol, mikonazol) váltak be .
Az antibiotikum kiválasztásakor figyelembe kell venni, hogy a szernek egyszerre kell hatnia a Staphylococcusra és Pseudomonasra, ugyanakkor egyre több a rezisztens törzs a béta-laktám antibiotikumokkal, gentamicinnel és clindamicinnel szemben is . Megfelelő választásnak a fluorokinolonok, kiemelten a marbofloxacin és a pradofloxacin tűnik: alacsonyak a MIC értékeik a kórokozókkal szemben és jól penetrálnak a szövetekbe.
A lokális kezelést gyakran szisztémás antibiotikus és szteroid kezeléssel egészítik ki – mély pyoderma és bőrredő gennyesedés esetén enélkül nem érhető el a kívánt hatás. A választandó szereknél a lokális kezelésnél leírt elveket vegyük alapul. A hatóanyagnak a bőrben el kell érnie a terápiás koncentrációt, ezért szisztémás kezeléskor is a fluorokinolonok az elsőként választandó szerek.
A terápiát 14-28 napig kell folytatni.
Felhasznált irodalom:
1. http://www.banfield.com/getmedia/34ffd1bf-65e2-4d73-9d81-493231df3d91/4_2-The-epidemiology-of-atopic-dermatitis
2. http://www.duobakt.hu/sites/default/files/eloadasanyagok/Pyoderma_mintavetel_ab_alk_kisallatgy_szakao_Lajos%
20Zoltan.pdf
3. Yurayart at al, 3. Med Mycol. 2013 Oct;51(7):721-30.
4. Bloom, 4. Vet J. 2014 Feb;199(2):217-22.
5. Cafarchia C at al, Vet Microbiol. 2012 Mar 23;155(2-4):395-8